Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja

Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja

Vígjátékba illő alaphelyzetre épített háborús dráma, amely egy megtörtént esetet dolgoz fel. John “Chickie” Donohue a Vietnámi háború idején úgy dönt, hogy visz egy kis amerikai sört a fronton harcoló haverjainak, hogy bátorítsa őket, és kifejezze a támogatását. Az abszurd sörfuvar teljesen megváltoztatja az egykori tengerészgyalogos látásmódját. SPOILERMENTES élménybeszámoló.

A Vietnámi háború derekán egy egykori tengerészgyalogos, New York-i srác úgy dönt, hogy telepakol egy sporttáskát dobozos sörrel, és elviszi a Vietnámi háborúban szolgáló haverjainak, hogy bátorítsa őket, és megmutassa nekik, hogy vannak még, akik gondolnak rájuk és tisztelik őket. Aki azt hiszi, hogy ez egy abszurd kiindulási pont egy őrült filmhez, az kapaszkodjon meg: valódi történetről van szó. A Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja ugyanis a John “Chickie” Donohue saját visszaemlékezéseit tartalmazó könyv alapján készült, és maga a főhős is segített a filmes stábnak a forgatás során.

1967. novemberében járunk New York Inwood nevű negyedében, ahol Chickie (Zac Efron) és a haverjai a helyi kocsmában töltik idejük nagy részét. A Doc Fiddler’s nevű ivót egy idős, veterán katona, George Lynch (Bill Murray), vagy ahogy a vendégek ismerik, “az Ezredes” vezeti. Egy napon, amikor épp a háborúellenes tüntetésekről szólnak a hírek a folyamatosan bekapcsolt tévében, az Ezredes, aki úgy értékeli a helyzetet, hogy a protestálók nem tisztelik eléggé a hazájukért szolgáló katonákat, képletesen szólva megjegyzi, hogy valaki igazán vihetne a harctérre mindegyiküknek egy sört. A kissé már kapatos, és felfokozott harci lázba került Chickie lecsapva a magas labdát bejelenti, hogy ő elmegy a frontra, megkeresi hat környékbeli haverját, és visz nekik annyi sört, amennyit csak tud.

Zac Efron a Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja c. filmben

A felelőtlen kijelentést már másnap megbánja, és eleinte keresi is a kibúvókat, de amikor azt látja, hogy a saját húgán kívül (aki szintén eljár a pacifista tüntetésekre) mindenki bátorítja és dicséri őt a küldetés felvállalásáért, már nincs visszaút. A végső lökést az adja meg neki, amikor az eltűntnek nyilvánított Tom Collins (Archie Renaux) édesanyja megkéri őt, hogy kutassa fel, és adja át az üdvözletét a Vietnámban harcoló fiának. A korábban hezitáló Tomot ugyanis pont Chickie beszélte rá, hogy csatlakozzon a sereghez, így a lelkiismerete is azt diktálja, hogy keresse meg a barátait és jelenlétével, meg az amerikai sörrel próbálja tartani bennük a lelket. Ezzel valójában a környékbeliek egyetlen reményét is beteljesíti, akik így közvetetten kapcsolatba kerülhetnek az egyre durvább harcokkal folyó háborúban szolgáló gyermekeikkel, testvéreikkel, barátaikkal, házastársaikkal. Ebben a helyzetben ugyanis minden szalmaszálba belekapaszkodnak az emberek, ahol reményt látnak.

Zac Efron a Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja c. filmben

A motivációtól és a helyiek támogatásától persze a küldetés még egyáltalán nem válik észszerű, okos dologgá. Elindulni egy szál, sörrel megtömött sporttáskával egy nyolcezer kilométerre lévő, ismeretlen országba, ahol egyre durvább háború folyik, nyilvánvalóan nem racionális döntés. De Chick Donohue életének semmi értelme, ezért úgy okoskodik, hogy ezzel végre egy kis jót cselekszik. Annál is inkább, mert egykori katonaként maga sem helyesli, hogy az Államokban egyre erősebb a háborúellenesség. Hogy az emberek nem mutatnak tiszteletet a hazájukért a bőrüket vásárra vivő fiúk iránt. Még a saját húgát, Christine-t (Ruby Ashbourne Serkis) sem érti, amikor a lány arról beszél neki, hogy végső soron a tüntetéseket is a harcoló katonák érdekében szervezik, őket féltik az egyre értelmetlenebb és kilátástalanabb háborútól, amelyben folyamatosan esnek el és tűnnek el a környékbeli srácok is. Ezzel szemben Chickie úgy látja, hogy a háborúnak még a televíziós híradások is csak a tragikus, félelmetes, sötét oldalát hangsúlyozzák. Szerinte nem mutatnak elég tiszteletet és nem közvetítenek reményt, így az ő naiv elképzelése alapján, ha megjelenik a környékbeli haverjuk civilben, és visz egy kis sört, meg egy baráti kézfogást, az többet segít nekik, mint a média.

Zac Efron és Jake Picking a Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja c. filmben

Ahogyan arra egy ilyen sztorinál számítani lehet, Chickie vietnámi küldetése gyökeresen megreformálja a srác elkötelezett patriotizmusát, de legalábbis a háborúról alkotott képét. Az, hogy a sörfuvar közben többször is szó szerint életveszélybe kerül, önmagában még nem lepi meg, végülis szolgált ő is a hadseregben, még ha ilyen éles helyzetekben nem is volt része. Viszont a háború igazi pokla, kegyetlenségei, és a hátországból nézve elképzelhetetlen korruptsága a harctéren és környékén eltöltött néhány napja alatt porig rombolja a hősiességbe vetett hitét. Rájön, hogy amit eddig gondolt a csatatéren a hazájukért küzdő társairól, az köszönőviszonyban sincs a valósággal. Felfedezi az ideológia mögötti emberi történeteket, felfogja az értelmetlen halál kegyetlenségét, és miközben igyekszik menteni a saját bőrét, végleg összeomlik benne az az idealizmus, ami a küldetését eredetileg sarkallta.

A fentiek alapján bő két órányi kemény drámára számíthatna az ember, de szerencsére Peter Farrelly nagyon jó érzékkel és ízléses módon vitt egy kis humort is a történetbe. Ez főként azokból a helyzetkomikumokból adódik, amelyek a főhős józan észnek ellentmondó elhatározásából következnek, illetve a küldetés során megesett félreértésekből, amelyek humorosságuk ellenére lehetővé tették, hogy Chickie szó szerint a lövészárkokig vigye el a sört. Persze ne számítson senki felhőtlen kacagásra, egyszerűen csak arról van szó, hogy a szokatlan és nagyon is fajsúlyos történetet pont annyi humorral fűszerezték, amennyit az élet is produkál a legtragikusabb helyzetekben is – és ettől talán egy kissé még életszerűbbnek is tűnik az egész.

Zac Efron a Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja c. filmben

A valósághűséget persze nem bízták ilyen apróságokra: az AppleTV+ produkciókra jellemző minőségi filmes kivitelezésen itt sem esett csorba. A fényképezés, a vágás, a helyszínek, és a különleges effektek mind-mind a helyükön vannak, de ami még ennél is fontosabb: a színészi játék is pazar. Zac Efron, aki eddig jobbára csak a könnyedebb műfajokban tehette próbára a tehetségét, szépen vezeti végig a karakterét egy határozott személyiségfejlődésen, ahogyan egy laza, bohém, felelőtlen srácból megtört, komoly férfivé válik. A fontosabb mellékszerepekben feltűnő Russel Crowe mint fotóriporter, és Bill Murray mint kocsmáros a rájuk jellemző profi magabiztossággal hozzák a figuráikat – túl nagy kihívás nem volt előttük, de jó volt látni őket a testhezálló szerepekben.

Russel Crowe és Zac Efron a Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja c. filmben

Nehéz ezt a filmet a jelenleg Európában zajló háborútól függetlenül nézni, és bár biztos nem szándékosan időzítették így, talán nem is kell ezt szétválasztani a mindennapjaink valóságától. A háborúkat, teljesen mindegy, hogy mikor és milyen földrészen zajlottak, soha nem országok vezetői és hatalmi pozíciókban lévő emberek vívták. És ahogyan a Vietnámi háború esetében, úgy valószínűleg az összes többinél is mindig eljön az a pont, amikor már sem a katonák, sem az otthon maradtak nem tudják megmondani, miért is történik az egész. Otthonról, egy biztonságos szobából vagy a kocsmapult mellől a tévét nézve, újságot olvasva úgy tűnhet, hogy ideológiák harca zajlik. Demokráciát akarunk vinni a zsarnokságtól szenvedőknek, egyesíteni akarjuk az elszakított részeket vagy épp az elszakítástól akarunk megvédeni egyes országokat. Ebből a kényelemből könnyen állunk egyik vagy másik fél pártjára, szemrebbenés nélkül ítéljük el azokat, akik értelmetlennek deklarálják a harcokat, és hősökként emlegetjük az elesett vagy eltűnt katonákat.

Eredeti fotó a filmben megjelenített, Vietnámban szolgáló katonákról, a jobb szélen civilben John Donohue

A Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja arról mesél, hogy mi történik, amikor valaki lehetőséget kap arra, hogy betekintsen a híradások, az ideológiák, a politikai pamfletek és a kocsmai viták mögé, hogy a saját szemével láthassa a valóságot. Hogy a patrióta küzdelem valójában rohanás az életedért egy elképzelhetetlenül mocskos vérfürdőben. Hogy a háborúban nem a hazád védelme lebeg a szemed előtt, hanem hogy túléld a következő napot, órát, vagy percet. Hogy nyolcezer kilométerre az otthonodtól az emberek ugyanúgy félnek a haláltól, mint a saját hazádban, és hogy az ellenséges ország polgárai ugyanolyanok, mint te magad vagy. Hogy soha, senkinek ne mondd azt, hogy vonuljon be nyugodtan, mert a hadseregben a hazáját szolgálni a legnemesebb dolog. Hogy a háborúnak egyetlen morzsájában sem találod meg a nemességet, a hazafiasságot, vagy bármi jót. Hogy a háború úgy szar, ahogy van. John Donohue látta, túlélte, leírta. Peter Farrelly leforgatta nekünk. A többi ránk van bízva.


További információk a filmről a Mafab.hu adatlapján ITT olvashatók.

Kövesd a Filmtro blogot a közösségi médiában is:
Facebook
Instagram
Twitter

Minden idők legelképesztőbb sörfuvarja (The Greatest Beer Run Ever)
amerikai háborús filmdráma, 126 perc, 2022
PG: 16

rendező: Peter Farrelly
forgatókönyv: Brian Hayes Currie, Peter Farrelly, Pete Jones
zene: Dave Palmer
operatőr: Sean Porter
vágó: Patrick J. Don Vito

főszereplők:
Zac Efron
Russel Crowe
Bill Murray
Kyle Allen
Paul Adelstein
Jake Picking
Joe Adler
Archie Renaux
Will Hochman
Kristin Carey
Will Ropp
Matt Cook
Ruby Ashbourne Serkis
Deanna Russo