Fekete komédia a Garvey-nővérekről, akik sötét tervet szőnek a toxikus házastársi kapcsolatban élő testvérük kiszabadítására. A párhuzamos idősíkokon futó sorozat bemutatja a sógoruk kiiktatására létrejött titkos testvéri szövetség tragikomikus próbálkozásait, és a haláleset utáni bonyodalmak elsimítását. Művészi igényességgel kivitelezett, lebilincselő, szórakoztató thriller-vígjáték. SPOILERMENTES élménybeszámoló.
A 2012-es belga Clan c. sorozatot porolta le Brett Baer, Dave Finkel és Sharon Horgan 2022-ben, és készítettek belőle egy egyszerre izgalmas és humoros remake-et. Az alapmű ismerete nélkül vágtam bele, így összehasonlítási lehetőségem nem volt, de azt nyugodtan kijelenthetem, hogy a brit változat tökéletesen megáll a saját lábán, sőt: szerintem az Apple TV+ platformon ez volt az év egyik legszórakoztatóbb krimivígjáték sorozata (mert az Utolsó befutókat nagyon nehéz lekörözni ebben a kategóriában).
A párhuzamos idősíkokon futó történet középpontjában az ír Garvey-nővérek állnak, akik a nyitó epizódban a sógoruk, John Paul Williams (Claes Bang) temetésén gyűlnek össze. Már az özvegy Grace Garvey (Anne-Marie Duff) gyászába is furcsa frusztráció vegyül, de a nővérei kifejezett megkönnyebbüléssel, sőt: egyfajta elfojtott örömmel élik végig a ceremóniát, ami vicces-szerencsétlen pillanatoktól sem mentes, hogy már az elején ízelítőt kapjunk a sorozatot végigkísérő fekete humorból. John Paul-t ugyanis senki nem szerette. Nem csoda, hiszen ez a férfi megtestesíti az összes hitvány tulajdonságot, ami visszataszítóvá tehet egy embert. A cégvezető pozícióban lévő főnökén kívül mindenkit lenéz és nárcisztikus eszközökkel manipulál. Mindennapjait a nőgyűlölet, a gázlángozás, az egoista világképből fakadó megvetés tölti ki, legyen szó a munkatársairól, a szomszédairól, vagy a közvetlen családtagjairól.
Akit mindez a legintenzívebben érint, az a totális házastársi elnyomás alatt szinte már torzult személyiségű Grace, aki a flashback jelenetek tanúsága szerint a férfi haláláig képtelen volt kiszakadni ebből a minden szinten bántalmazó kapcsolatból. Egyedüli kapaszkodót a négy testvére jelenthet számára, akik Grace tudta nélkül arra az elhatározásra jutnak, hogy a legdrasztikusabb módot választják nővérük kiszabadítására: elteszik láb alól a sógorukat. Habár az már az első epizódból kiderül, hogy a gyűlölt személy végül elnyerte végső büntetését, ám az odáig vezető, viccesen tragikus bukkanókkal teli út még csak ezután következik. A sorozat két, párhuzamos idősíkon is egy feszült, de fekete humorban gazdag történetet mesél el.
A jelenben, a temetés napján felbukkan, és azonnal gyanút fog a J.P. biztosítóját képviselő csetlő-botló, pancser ügynök: Thomas Claffin (Brian Gleeson), akihez később csatlakozik a testvére, Matthew (Daryl McCormack). Mivel az elhunyt után olyan csillagászati összeget kellene kifizetniük, amitől az egyébként is sok sebből vérző családi vállalkozásuk csődbe jutna, feltett szándékuk, hogy az első megérzésükre alapozva kinyomozzák és bebizonyítják: a rendőrség tévedett, és J.P. nem balesetben hunyt el, hanem a nővérek aktív közreműködése által. A tolakodó, udvariatlanul erőszakos és kitartó biztosítós emberekkel szemben össze kell zárnia a Garvey-nővéreknek, és ez lépten-nyomon vicces és izgalmas helyzeteket okoz.
Ezzel párhuzamosan a flashback jelenetekből kibontakozó történetszál pedig epizódonként mutatja be a nővérek múltját, hogy egyre pontosabb és sötétebb képet kapjunk John Paul személyiségéről is. Kiderül, hogy a lányokat a szüleik korai halála miatt a legidősebb nővér, Eva (Sharon Horgan) nevelte föl, aki most is egyfajta központi, összetartó erőként dominál a testvéri klánban. Ő az, akinek J.P. közvetlen kollégájaként az egyik legjobb rálátása van a férfi beteg személyiségére.
A kórházi ápolóként dolgozó, háromgyerekes Ursula (Eva Birthistle) titokban szenvedélyes viszonyt folytat a fotós tanárával, és amikor ez kitudódik, személyesen is megtapasztalhatja a sógora végtelen rosszindulatát.
Bibiről (Sarah Greene), aki örökbefogadott kisfiát neveli leszbikus feleségével, kiderül, hogyan veszítette el az egyik szemét egy balesetben – persze, hogy ennek is köze volt a sógorához.
Becka (Eve Hewson), a legfiatalabb lány saját, egyszemélyes masszőrstúdiót vezet – ő a vállalkozása révén gyűjtötte be életre szóló gyűlöletét J.P iránt. Becka helyzetét ráadásul bonyolítja, hogy egyrészt nagyon jó baráti viszonyban van J.P. demens édesanyjával, Minnával (Nina Norén), másrészt még akkor belehabarodik a biztosítós Matt Claffin-ba, mielőtt kiderülne a srácról, hogy ő a gyilkossági ügyben magánnyomozást folytató Thomas testvére.
Mivel a Garvey-nővérek egyszerű, hétköznapi életet élő család, nyilvánvalóan fogalmuk sincs arról, hogyan kell a lebukás veszélye nélkül, nyomtalanul eltenni láb alól valakit. Több kísérletük is kudarcba fullad, és egy idő után a leendő áldozat is kezd gyanút fogni a különös “balesetek” kapcsán. A nézői érdeklődést fenntartó egyik feszültségforrás pontosan az, hogy bár közeledik az évadzáró epizód, és tudjuk: J.P. a jelenben halott, a visszatekintő történetszálból mégis egyre inkább az a kép rajzolódik ki, hogy a nővérek terve lehetetlen küldetésnek ígérkezik. Amikor pedig számos elvetélt próbálkozás után a testvéri összeesküvés is felbomlani látszik, a jó sztorikra jellemző módon kapunk egy váratlan csavart (na jó, én az utolsó előtti részben kicsit már sejtettem, hogy valami ilyesmi fog történni), majd egy olyan lezárást, ami szegény (?) elhunyton kívül mindenki számára megnyugvást hozhat.
Azt nem tudom, hogy a forgatókönyv milyen mértékben támaszkodik a belga alapsorozatra, de a végeredmény önmagában minden szempontból kiváló lett. A párhuzamosan futtatott mindkét idősíkon tökéletes a feszültségfokozás. A sztori a legapróbb részletekig tökéletesen kidolgozott, beleértve az egyes karakterek bemutatását, a két idősík egymásba fűzését, valamint a drámai és humoros részek kiváló arányban való keverését. A színészi játék egészen pazar: a paródiaszerűen megrajzolt karakterek sincsenek túljátszva, tehát egyszerre hordozzák magukon a klasszikus thrillerek és a sitcomok jellegzetességeit. Az ír tengerpart és a belső terek is gyönyörűek, a fényképezés sokszor meglepő módon művészien igényes, ami persze már megszokott jellemzője az AppleTV+ saját gyártású műsorainak, mégis nagyon sokat emel egy tartalmilag is kiválóan összerakott alkotás élményfaktorán.
Ha szereted a krimiket és a helyzetkomikumokra építő vígjátékokat, de nem riadsz vissza a sötét humortól sem, ugyanakkor igényes, jól megírt, minőségi szórakoztatásra vágysz, nem kell tovább keresgélned. A hírek szerint az első évad sikere után berendelték a második szériát is, ami egyrészt lehet jó hír is, hiszen az alkotógárda bőven bebizonyította, hogy képes 10 órára a képernyő elé szögezni a nézőket. Ugyanakkor a történet lekerekítettsége, és a minőség tekintetében kifejezetten magasra helyezett léc magában hordozza annak a veszélyét, hogy a következő évad már nem lesz ennyire lebilincselő. Annyi biztos, hogy nagyon erős forgatókönyvre lesz szükségük, ha tartani szeretnék ezt a szintet, de ha ezt megugorják, akkor minden adott az újabb sikerhez. Kíváncsian várjuk a folytatást!
További információk a sorozatról a Mafab.hu adatlapján ITT olvashatók.
Kövesd a Filmtro blogot a közösségi médiában is:
Facebook
Instagram
mastodon
Rossz nővérek (Bad Sisters)
amerikai-belga-brit fekete komédia sorozat, 10X55 perc, 2022
PG: 16
rendező: Rebecca Gatward, Josephine Bornebusch, Dearbhla Walsh
forgatókönyv: Malin-Sarah Gozin eredeti forgatókönyve alapján Brett Baer, Dave Finkel, Sharon Horgan, Ailbhe Keogan, Perrie Balthazar, Karen Cogan, Daniel Cullen, Paul Howard
zene: PJ Harvey, Tim Philips
operatőr: Tim Palmer, David Pimm, Evelin van Rei, Nicole Hirsch Whitaker
vágó: Isobel Stephenson, Catherine Creed, Fin Oates, Anne Sopel, Derek Holland
főszereplők:
Sharon Horgan
Anne-Marie Duff
Eve Hewson
Sarah Greene
Eva Birthistle
Claes Bang
Saise Quinn
Brian Gleeson
Daryl McCormack
Jonjo O’Neill
Michael Smiley
Lloyd Hutchinson
Nina Norén
Assaad Bouab
Peter Coonan
Yasmine Akram