Szerelemre kattintva

Szerelemre kattintva

A Camille Laurens regényéből adaptált drámában egy megcsalt és elhagyott, ötvenes nő a közösségi médiát felhasználva veszélyes, eleve kudarcra ítélt játékba kezd. Mi elől menekül, megtalálja-e a kiutat, megbékél-e az idő előrehaladásának visszafordíthatatlanságával, és visszakapja-e azt az önbecsülést, amit érdemtelenül szakítottak ki belőle? SPOILERMENTES élménybeszámoló.

Mielőtt a film lényegi részébe belecsapnék, mindenekelőtt szeretnék elnézést kérni mindenkitől a magyar cím kitalálói nevében. Érett felnőtt ember ilyen cím alapján egy B-kategóriás tinivígjátékot vizionálna, és eszébe sem jutna megnézni. De aki észreveszi, hogy Juliette Binoche a főszereplő (és nekem ezt nehéz lett volna nem észrevennem, mert a Három szín: kék c. Kieślowski-film óta vagyok szerelmes a színésznőbe), annak azonnal egyértelművé válik, hogy itt valami sokkal komolyabbról lesz szó.

Claire (Juliette Binoche) az ötvenes évei elején járó, kétgyermekes, egyetemi irodalomtanár. A férje elhagyta egy húsz évvel fiatalabb lányért, és az aktuális párkapcsolata is zátonyra fut, amikor kiderül, hogy a barátja, Ludo (Guillaume Gouix) pusztán alkalmi szórakozópartnernek tekinti. Claire egyébként is romokban heverő önbecsülése nem tudja feldolgozni az újabb eltaszítottságot, és életében először Facebook profilt hoz létre magának – egy huszonéves lány karakterében. Az a határozott cél vezérli, hogy a Clara névvel létrehozott álszemélyisége mögé bújva megismerje és meghódítsa magának Ludo kollégáját, a fiatal fotós Alexet (François Civil). A terv pedig eleinte be is válik, mert rövid idő leforgása alatt egy szenvedélyes, mély szerelem alakul ki a fotós, és a rejtélyes Clara/Claire között.

Juliette Binoche a Szerelemre kattintva c. filmben

Na, jó, kiált fel a mozinéző, azért ez elég sablonos alapszituáció. Ha most elindul egy olyan film, ami arra a konfliktusra épít fel mindent, hogy a főszereplő nem fedheti föl a valódi énjét, különben vége a virtuális kapcsolatnak, az nagy csalódás lenne. Szerencsére valóban többről fog szólni ez a történet, amelynek középpontjában természetesen az eldobottság pszichodrámája áll. Claire nem egyedül botladozik a korához képest éretlennek tetsző menekülőúton: az egész történetet a pszichiáterével (Nicole Garcia) való beszélgetéseiből ismerjük meg lépésről-lépésre. Miközben a virtuális Clara és a hús-vér Alex kapcsolatának alakulása egyre nehezebben kezelhető mindennapos helyzeteket teremt, sokáig titokban marad a nő múltjának egy olyan részlete, amely segíthetne az orvosnak és Claire-nek is a helyzet feldolgozásában.

Juliette Binoche és François Civil a Szerelemre kattintva c. filmben

A film csúcspontján persze lehull a lepel a kirakós játék hiányzó darabjáról, de akkor már úgy tűnik, hogy túlságosan is késő. Vagy mégsem? Egy ügyes dramaturgiai megoldással váratlan csavarként kapunk egy alternatív történetszálat is, de mivel annak a történetszálnak is ugyanúgy a sérült Claire lesz a fő mozgatórugója, a kiutat az sem hozza el. És amikor minden út zsákutcának bizonyul, egy újabb fordulat felcsillantja a reményt arra, hogy Claire feldolgozza és lezárja a sérülést, ami elindította ezen az úton. Hogy képes lesz-e élni ezzel a lehetőséggel, vagy sem, azt nem árulom el. Már csak azért sem, mert félig nyitott befejezést kapunk, amit a filmes hírek szerint nem is a rendező, hanem Juliette Binoche ötlete alapján alkalmaztak.

Juliette Binoche és François Civil a Szerelemre kattintva c. filmben

A látszólag sablonos alaphelyzet és az azt követő, lassan kibontakozó személyes dráma ellenére a sztori képes végig fenntartani a néző érdeklődését. Ebben nagy szerepe van a kiváló ritmusú forgatókönyvnek, a gyönyörű és kreatív fényképezésnek, és persze a főszereplők játékának. A Három szín: kék c. filmben Binoche-nak egy huszonéves nő testében-lelkében kellett megbírkóznia a megcsalással és a veszteséggel, itt pedig nagyon hasonló traumát kell feldolgoznia, de már egy fél élettel a háta mögött. És ahogyan két és fél évtizede a fiatalosan üde színésznőről, úgy most, az üdítően érett művészről is ugyanazt tudom elmondani: csodálatos nő, aki csodálatosan játszik.


Szerelemre kattintva (Celle que vous croyez / Who You Think I Am)
francia-belga romantikus dráma, 101 perc, 2019
PG: 16

rendező: Safy Nebbou
forgatókönyv: Camille Laurens regénye alapján Safy Nebbou és Julie Peyr
zene: Ibrahim Maalouf
operatőr: Gilles Porte
vágó: Stéphane Pereira

főszereplők:
Juliette Binoche
Nicole Garcia
François Civil
Marie-Ange Casta
Guillaume Gouix
Charles Berling

Kommentek

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük