Szupernóva

Szupernóva

Harry Macqueen festőien gyönyörű ódája a tudatunk elvesztéséről, és a sors elfogadásáról Colin Firth és Stanley Tucci kifinomult, őszinte, lenyűgöző játékával. SPOILERMENTES élménybeszámoló.

Idén a második olyan film kerül mozikba, ami a demenciáról szól, és amit sokáig nem felejt el, aki megnézi. Amíg Az apa a betegség gyakoribb, időskori változatát dolgozta fel, addig a Szupernóvában egy középkorú férfi eltávolodása áll a középpontban. És amíg az előzőben leginkább egy apa-lánya kapcsolatot, addig ebben a filmben egy szerelmi kapcsolatot őröl fel lassan a kegyetlen kór.

Sam (Colin Firth) és Tusker (Stanley Tucci) egy lakóautóban járják Anglia festői szépségű tájait, és már az első jelentből kiderül, hogy kettejük kapcsolata mély, bensőséges harmónián alapul. Ismerik egymás minden reakcióját, és ezt kihasználva ugratják egymást, elmennek addig a pontig, ami egy felszínes kapcsolat esetén akár veszekedést is szülhetne, de őket valami egészen mély érzés köti össze, így ez fel sem merül. Sam támogató, segítő, aggódó viselkedésének oka hamar kiderül: Tuskert két éve gyógyíthatatlan, de gyógyszerekkel valamelyest lassítható demenciával diagnosztizálták.

Colin Firth és Stanley Tucci a Szupernóva c. filmben

Utazásuk célja látszólag egy családi összejövetel (Sam nővéréhez igyekeznek), de sokat sejtet, hogy több napos vakációjuk során útba ejtik azokat a helyeket is, amelyekhez közös emlékek fűzik őket. Mindketten érzik, és tudják, hogy bár Tusker még “jelen van”, de a távolodása már megkezdődött: időnként elkóborol, és nem talál vissza, néha egyszerű szavak sem jutnak eszébe, és készülő regényének írásához sincs már kedve. Különös utazásukra kimondva, kimondatlanul rányomja bélyegét a jövőtől való félelem, a ragaszkodás a mosthoz, amikor Tusker még a legtöbb dologra emlékszik, és így a közöttük lévő szerelem élő, eleven dolog.

Sam féltő gondoskodása azt sejteti, hogy reálisan képes szembenézni a sötét jövővel, valójában azonban igyekszik távol tartani magától még a gondolatot is, hogy eljön az idő, amikor a társa már felismerni sem fogja. Tusker a film minden másodpercében küzd a jelenléttel, ugyanakkor sugárzik belőle, hogy megértette és elfogadta a csapást, amit a sors mért rá. Furcsa módon az az érzése az embernek, hogy kettejük közül ő az, aki leginkább két lábbal a földön jár. A családi összejövetelen aztán történik valami, amit most a spoilermentesség jegyében nem írhatok le, és ez az esemény hirtelen új perspektívába helyezi a pár küzdelmét az elfogadhatatlannal.

Colin Firth és Stanley Tucci a Szupernóva c. filmben

A lenyűgözően szép angliai természeti képekkel és gyönyörű háttérzenével aláfestett utazás kicsit olyan, mint egy festmény: a néző áll (ül) előtte, átéli, átérzi, végiggondolja, szinte látja maga előtt, ahogy a festő készítette a képet. A főszerepeket alakító színészek kiválósága eddig sem volt kérdéses, most sem csalódik bennük az ember. Kevés dialógussal, sokszor csak testbeszéddel, és arckifejezésekkel tolmácsolják a mondanivalójukat, és teszik ezt olyan kifinomult, érzékeny, a legnagyobb művészekre jellemző sallangmentes módon, ami elfeledteti a szokatlan alaphelyzetet is, hogy itt két férfiről van szó. Fontos leszögezni, hogy a film a két férfi szerelmi kapcsolatát mindenféle érzékenyítési szándék nélkül ábrázolja, a lehető legtermészetesebb módon, hiszen az elfogadás itt nem a másságra, hanem az elmúlásra fókuszálódik. És azt is fontos kiemelni, hogy a főszereplők közötti kapcsolatot annyira szépen ábrázolják, ami heteroszexuális kapcsolatok esetében is ritka a filmvásznon.

Stanley Tucci és Colin Firth a Szupernóva c. filmben

Bár az alaphelyzet kissé más, mint Az apa c. film esetében, az üzenet, amit közvetít, kétségtelenül ugyanaz: Mindegy, hogy mennyi idő adatott meg nekünk, amíg itt vagyunk egymásnak, addig értékeljük ezt a lehetőséget, és bármennyire is nehéz, meg kell tanulnunk elengedni azt, ami visszafordíthatatlan. Vagy ahogy Tusker fogalmazta meg a filmben:

“De ha szomorúak vagyunk, amikor elveszítünk valamit, az igazából csak azt jelenti, hogy jó volt, amíg megvolt, nem?”


Szupernóva (Supernova)
angol romantikus dráma, 95 perc, 2020
PG: 16

rendező: Harry Macqueen
forgatókönyv: Harry Macqueen
zene: Keaton Henson
operatőr: Dick Pope
vágó: Chris Wyatt

főszereplők:
Colin Firth
Stanley Tucci
Pippa Haywood
Peter MacQueen
Ian Drysdale
Sarah Woodward
James Dreyfus

Kommentek

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük