Utolsó befutók

Utolsó befutók

Fanyar humorral gazdagon átszőtt kémtörténetek Gary Oldman lenyűgöző alakításával, Mick Herron regényfolyamának remek adaptációjaként. A Slough House a brit MI5 titkosszolgálatban súlyos hibákat elkövetett egykori ügynökök lerobbant gyűjtőhelye, élükön a szebb napokat látott, de mára kiégett, igénytelen Jackson Lamb-bel. Vajon kritikus helyzetekben képesek-e bebizonyítani, hogy a büntetőosztagnál többre hivatottak? Szuperkémek helyett hétköznapi, csetlő-botló figurák a főszereplői ennek a lebilincselő, és egyben nagyon szórakoztató, fúziós minisorozatnak. SPOILERMENTES élménybeszámoló.

Alig nyolc hónappal az első évad 2022. áprilisi premierje után kezdte el streamelni az Apple TV+ a Mick Herron kémregényfolyamából adaptált sorozat második évadát. A regények főszereplői és a helyszínek jobbára azonosak, az egyes köteteket feldolgozó évadok történetei azonban önálló, kerek egészként értelmezhetők. Viszont a szereplők jobb megismerése miatt mindenképpen javasolt a minisorozat első évadával kezdeni, hiszen a hat darab 45 perces epizódból álló első szériával kaphatunk betekintést a karakterek előéletébe, ami legalább annyira lényeges, mint a tényleges történetszál.

Gary Oldman az Utolsó befutók 1. évadában

Azt már az elején érdemes leszögezni, hogy itt egészen másról van szó, mint egy szokványos kémsorozatban. Pontosabban az Utolsó befutók sokkal többet ad, mint amit megszokhattunk a klasszikus, James Bond-jellegű filmekben. A különbség elsősorban a szereplők hétköznapiságára építő, sötét, szarkasztikus, de elképesztően szórakoztató hozzáadott humorban érhető tetten. Habár a történetek nagyon is komoly és izgalmas bűncselekmények felgöngyölítését mesélik el (az első évad Mick Herron azonos című regénye alapján készült, az éppen futó második pedig a Fogatlan oroszlánok c. kötetet dolgozza fel), a nyomozást végző ügynökök vígjátékba illő személyiségei olyan extra ízt adnak az egésznek, amitől az egyszerre lesz nagyon humoros és érdekfeszítő.

Kristin Scott Thomas az Utolsó befutók 1. évadában

Az események középpontjában azok az MI5 titkosügynökök állnak, akiket a brit hírszerzés az általuk elkövetett súlyos hibák miatt nem kirúgott, hanem parkolópályára tett. Egészen pontosan egy büntetőszázadnak is beillő, lepukkant, koszos irodaházban működő csapat tagjai lettek, napjaikat pedig értelmetlen és jelentéktelen aktatologatással töltik. A szerencsétlen, lefokozott nyomozókból álló csapatra az MI5 központjában csak a Slow Horses (Utolsó Befutók) névvel hivatkoznak, a hely pedig a nem kevésbé megalázó Slough House (kb.: “A Fertő Háza”) nevet viseli. A csapat tagjai az általuk egykor elkövetett banális hibák ellenére, vagy pont épp azok miatt mégis nagyon szerethető figurák: Volt, aki titkos iratot felejtett egy vonaton, vagy elszúrt egy megfigyelési akciót, de olyan is akad, aki alkoholproblémái miatt vált megbízhatatlanná.

Kristin Scott Thomas és Gary Oldman az Utolsó befutók 1. évadában

A pálmát viszont mindenképpen a csapatot vezető Jackson Lamb (Gary Oldman) viszi el: Képzeljünk el egy olyan igénytelen figurát, akihez képest Columbo hadnagy egy sármos úriember. Lamb a valódi szemétdombhoz hasonlító irodájában tölti szinte az egész életét, láncdohányos, viszkit vedel, és úgy beszél az alkalmazottaival, hogy minden mondata legalább két becsületsértést foglal magába. Már a sorozatbeli bemutatkozása is sokat elárul róla: több helyen lyukas zokniban, hangosan horkolva alszik az irodai kanapéján, amikor álmában hirtelen olyan óriásit szellent, hogy saját maga is felriad tőle, majd fuldokolva azonnal rágyújt egy cigire.

Gary Oldman az Utolsó befutók 2. évadában

Mielőtt mégis azt gondolnánk, hogy ez egy olcsó, felszínes paródia lesz, a sorozat már az első epizód közepén átcsap egy nagyon is izgalmas krimibe, amelynek során kiderül, hogy a szerencsétlen, száműzött kémek egyikéből sem veszett ki az a tehetség, ami miatt ők egykor MI5-ügynökök lettek. Közülük kiemelkedik River Cartwright (Jack Lowden), aki egy eléggé megkérdőjelezhető (és nem túl egyértelmű) módon elszúrt gyakorlat miatt került a Slough House-ba. Rivernek már a nagyapja (Jonathan Pryce) is a szolgálatnak dolgozott, így az elhivatottságát sem a munkahelyéül szolgáló, szó szerinti szemétdomb, sem az új főnöke förtelmes személyisége nem tudja letörni. Az első évadban a határozott vezetői utasítás ellenére, miszerint végezze csak az MI5 által kezelt nyomozás lótifuti részét, különutat választva önkényesen beleveti magát a szélsőjobboldali csoport által elkövetett emberrablási ügy felderítésének közepébe, hogy bebizonyítsa: méltatlanul került a büntetőszázadba.

Jonathan Pryce és Jack Lowden az Utolsó befutók 2. évadában

Az események bonyolódnak, egyre több részlet derül ki a Slough House száműzött ügynökeinek múltjából, illetve a Jackson Lamb és az MI5 vezetője, Diana Taverner (Kristin Scott Thomas) közötti különös, rivalizálásra és fenyegetőzésre építő viszonyból. Miközben a felszínen egyre izgalmasabb, lebilincselő kémsztori bontakozik ki, nem telik el öt perc úgy, hogy ne mosolyogna vagy nevetne hangosan a néző a szereplők parádés dialógusain, illetve a legváratlanabb pillanatokban felbukkanó helyzetkomikumokon. És ahogyan Columbo hadnagyot is imádtuk a külső slampossága mögött megbúvó szakmai profizmusa miatt, úgy válik egyre szerethetőbbé az önmaga karikatúrájának is beillő Jackson Lamb, akinek a tüskés és elhanyagolt külseje mögött egy egykoron vérprofi ügynök képe kezd kirajzolódni. Végül az első évad zárásaként, miután szinte már minden szereplőt a helyére tettünk a történetben, egy erős gyomrosként megkapjuk az utolsó hiányzó láncszemet is: hogy ez a látszólag kiégett, minden ízében megkeseredett, igénytelen figura hogyan került az utolsó befutók élére.

Rosalind Eleazar az Utolsó befutók 2. évadában, a háttérben Kadiff Kirwan

Mick Herron regényfolyama több mint tíz kötetből áll, így szinte csak a nézői fogadtatáson múlik, hogy hány évad fér még el ebben a sorozatban. Remélhetőleg Gary Oldman is kitart még egy darabig, hiszen nemrég azt nyilatkozta a Sunday Times-nak, hogy befejezi a színészi munkát. Az interjúban szerencsére hozzátette azt is, hogy Jackson Lamb karakterével szeretné kifuttatni a színészkarrierjét, így remélhetőleg nem fog nemet mondani a következő évadokra sem. Annál is inkább, mert az ezerarcú színész jól látható módon fürdik ebben a szerepben. Érdemes eredeti hanggal, feliratozva nézni a sorozatot, mert Oldman beszédstílusa csak ebben a formában hozza létre a tökéletes összhangot a mondanivalójával.

Az pedig már csak hab a tortán (és valljuk be: nagyon menő dolog), hogy a sorozat főcímzenéjét (illetve a betétzenék fő motívumát) Mick Jagger szerezte, aki Herron regényeinek régi rajongójaként örömmel vállalta ezt a feladatot, mi pedig ezáltal egy igazi, a sorozathoz varratmentesen illeszkedő filmzenét kapunk. A tortahabon a cseresznye pedig a 3 epizód vágójaként is közreműködő Tálas Zsófia, aki többek között a Rossz versek és a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan c. filmeket is vágta.


További információk a filmről a Mafab.hu adatlapján ITT olvashatók.

Kövesd a Filmtro blogot a közösségi médiában is:
Facebook
Instagram
Twitter