Az a kép megvan, hogy elhatározod: most megnézel egy jó filmet, de hiába nyomkodod a tévé távkapcsolóját, sehol egy érdekes műsor? Aztán belenézel a streaming kínálatba is, és fél órán keresztül keresgélsz, mégsem találsz egyetlen olyan filmet sem, ami első ránézésre érdekesnek tűnne. A végén azon kapod magad, hogy ennyi idő alatt akár már egy film felénél is tarthatnál, úgyhogy végül lehorgonyzol egy közepesen unalmas tévéműsornál, vagy egy sokszor újranézett sorozat egyik epizódjánál.

Pedig jó filmekből bőséges a kínálat, csak pont akkor nem jönnek veled szembe, amikor szükséged lenne rájuk. De ha lenne valaki, aki már látta, és elmondaná neked, mennyire jó, vagy hogy miért nem kellene kihagynod…

pont itt jön a képbe a filmtro. blog.

Úgy döntöttem, hogy akárhányszor megnézek egy olyan filmet, amit nagyon szívesen ajánlanék másoknak is, írok róla egy élménybeszámolót (introdukciót – innen a blog neve), hogy legyen mindig választás. Ne kritikára gondolj (bár nyilván legtöbbször méltatom is az alkotásokat), hanem olyan kedvcsinálóra, amit néhány villamosmegállónyi idő alatt el tudsz olvasni. A posztok végén megnézheted az előzeteseket is, és ha megjött a kedved, akkor már csak ki kell keresned a filmet.

A filmtro posztjaiban nem írok olyan filmekről, amiket megnéztem, de az ellenségemnek sem kívánnám, hogy végigszenvedje. Ettől függetlenül, mivel mindannyiunknak más az ízlése, biztos találsz majd olyat is, ami neked nem tetszik. A legtöbb esetben mégis igyekszem olyan darabokat választani, amelyek valami miatt kiemelkednek a tömegből.

Nem vagyok filmkritikus, nem tanultam filmesztétikát, így elképzelhető, hogy a szubjektív véleményem időnként szakmailag megalapozatlannak bizonyul. Viszont nagyon sokféle filmet szeretek, és nem kétséges, hogy amelyiknél billentyűzetet ragadok, az adott is nekem valamit, ezért ajánlom szívből másoknak is, és így legközelebb talán kevesebbet kell kapcsolgatni, keresgélni.

— Kiss László, 2021. április