Vegyes kontra vegán étrend. Egy egyedülálló kísérlet, amely a genetikai faktort kizárva keresi a választ arra, hogy mi lehet a számunkra legmegfelelőbb, a mostaninál sokkal egészségesebb étrend. SPOILERMENTES élménybeszámoló.

Amikor a különböző étrendeknek a szervezetünkre gyakorolt hatása kerül szóba, és érvelünk egyik vagy másik életmód mellett vagy ellen, általában arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy általános érvényű útmutatást adni lehetetlen. Ilyenkor ugyanis arra a valóban fontos, bár meglehetősen leegyszerűsített tényre szoktunk hivatkozni, hogy minden ember genetikai felépítése más, így nem lehet egyetlen diéta mindenki számára optimális. Ezt az akadályt kerüli meg az az egyedülálló kísérlet, amelyben nyolc héten át vizsgálnak 21 egypetéjű ikerpárt, vagyis olyan embereket, akiknek a genetikai felépítése 100%-ig azonos, így kizárható a fenti korlátosság, miszerint az eltérő genetikájú szervezetek működésének összehasonlítása nem tud releváns eredményt adni.

A két hónapon át tartó kísérlet lényege, hogy az ikrek egyik fele kiegyensúlyozott, a jelenlegi ismereteink szerinti egészséges, vegyes étrendet kap, míg a testvéreik szintén gondosan összeállított, változatos és egészséges, de tisztán növényi alapú diétát követnek. Az ikrek mindkét tagjával professzionális edzők is foglalkoznak, hogy a testalkatuknak és egészségi állapotuknak megfelelő edzéstervet adjanak az alanyoknak. A kérdés, hogy vajon ilyen rövid idő alatt kimutatható-e bármiféle eltérés a kétféle étrendnek az egészségi állapotunkra gyakorolt hatásában.

A kutatás alaposságát jelzi, hogy mind a kísérlet elején, mind a végén (és természetesen a kísérlet közben is) rendkívül alapos és komplex kivizsgálás alá vetik az ikerpárokat. Műszeres képalkotó eljárással felmérik a testösszetételt (izom/zsír arány, azon belül is külön vizsgálva a külső és a zsigeri zsírszövet mennyiségét), komplex mikrobiom (labor) vizsgálatot végeznek, egy fizikai terheléses vizsgálattal megállapítják a biológiai és tényleges koruk közötti eltérést, felmérik a kognitív (agyműködési) állapotukat, és még egy szexuális reakciókészséget is néznek, amely a keringési rendszerrel kapcsolatban adhat közvetett információt.

A minisorozat 4 epizódja a 21 tesztalany közül négy ikerpár életét követi végig, de sajnos a teljes kísérlet lefolyásáról szinte csak rövid felvillanásokat, kisebb személyes történeteket láthatunk. Ugyanakkor az alkotók nagy fába vágják a fejszéjüket, mert a kísérlet kontextusba helyezése végett megpróbálják a lehető legtöbb oldalról bemutatni, hogy mik a problémák a jelenlegi amerikai élelmezési rendszerrel, és az ebből adódó életmóddal. Dióhéjban áttekintik az élelmiszeripar változását a második világháborútól napjainkig, így próbálva magyarázatot adni arra, hogyan alakult ki a mára egyértelműen és minden egészségügyi szakértő szerint súlyosan problémás étkezési rendszer: a Standard American Diet (általános amerikai étrend).

A kiegészítő háttérinformációk sok területet igyekeznek felölelni, és ezekről a területekről a legkritikusabb adatokkal alátámasztani a problémák forrását. Az egészségügyi vonatkozások mellett betekintést kapunk a nagyüzemi mezőgazdaság, azon belül is a legproblémásabb ágazat, az ipari állattenyésztés sötét oldalába. Annak ellenére, hogy a sorozat néhány szigorú (és szerintem igazságtalan) kritikusa vegán propagandafilmnek bélyegezte a dokuszériát, az állatetikai kérdések szinte teljesen háttérben maradnak, ehelyett a hangsúly inkább az ökológiai, a klímaváltozási, a társadalmi és egészségügyi következményeken van. A szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazat is terítékre kerül, de nem terhelik a nézőket az ezeken a területeken törvényesnek és szabályosnak elfogadott, mégis meglehetősen sokkoló eljárások látványával. Adatokból is jobbára csak olyanokat kapunk, amelyeket a téma által érdeklődők jól ismerhetnek korábbi elemzésekből és dokumentumfilmekből. Ugyanakkor az étrendi problémák kontextusba helyezéséhez fontos ezeket átismételni, amelyek ha talán kissé aránytalan mértékben is, de jogosan árnyalják a teljes képet.

Hogy mégse váljon a sorozat egy száraz környezetismeret-órává, az egyes adatokat személyes történeteken keresztül teszik szemléletesebbé. Megismerhetjük egy család történetét, akiknek az életét a szomszédban működő sertéstelep okozta szag- és légszennyezés keserítette meg. Bemutatnak egy New York-i, 2 Michelin-csillagos fine dining éttermet, amely elnyerte a világ legjobb étterme kitüntetést is, majd a tulajdonosa mindent egy lapra feltéve úgy döntött, hogy vegánná alakítja az egész üzletet. A kockázatos lépésnek nem remélt eredménye lett. A nagyüzemi baromfitenyésztés borzalmait és az abból való sikeres átalakulást is egy egykori farmer érdekes történetén keresztül ismerhetjük meg.

A sorozat utolsó részében több olyan sikeres vállalkozást is láthatunk, amelyek a korszellemet követve növényi alapú élelmiszer-alternatívákat fejlesztenek és gyártanak. Az ikerkísérlet alanyait követve pedig néhány hasznos, praktikus tanáccsal is gazdagodhatnak azok, akik a látottak alapján kedvet kaptak a tisztán növényi étrend kipróbálásához. A sorozat soha nem ítélkezik, nem oktat ki, és nem akar semmit letolni a torkunkon. Kendőzetlenül beszélnek például arról, hogy pusztán egészségügyi figyelmeztetésekkel senkit nem lehet eltéríteni az egyértelműen káros étkezési szokásaitól. Akik ezen a területen mégis sikereket értek el, azok mind az emberek érzelmeire és érzékeire hatva produkáltak valódi eredményeket. Akár egy közönséges pizzasajtról van szó, akár egy háromcsillagos vegán fine dining étteremről: nem prédikálnak, hanem lenyűgöznek, ez a sikerük titka.

Ami pedig a kísérlet eredményét illeti, nem fogom előre lelőni a poént, de annyit elárulok, hogy mind a növényi, mind a vegyes étrendű tesztalanyok okoztak meglepetéseket a szakértőknek, és közel sem annyira egyértelmű és egysíkú a következtetés, mint ahogy azt a propagandával vádaskodók állítják. A kísérletet vezető és elemző orvosok és edzők el is oszlatnak néhány sztereotipikus félreértést, amiket a különféle étrendekkel és fogyókúrás módszerekkel kapcsolatban gondolunk. Ezt kiegészítve egyszerű, de hasznos tanácsot is kap mindkét (vegyes és vegán) diétán élő csoport a céljaik eléréséhez. Noha azt nagyjából mindannyian tudjuk, hogy a helyes táplálkozás alapja a minél több és változatosabb növényi alapanyag, a kísérletet vezető szakértők nem fogalmaznak meg sarkos, kirekesztő véleményt, hanem érthető, logikus következtetéseket vonnak le, és ennek megfelelő tanácsokat adnak.

Összefoglalva tehát ez a minisorozat egy olyan, eddig soha nem látott kísérletet mutat be, amely a genetikai faktort kizárva, ha nem is fekete-fehér, de elég egyértelmű irányba mutató választ ad arra, hogy min kellene változtatnunk az étrendünkön ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal jobb fizikai és szellemi állapotba kerüljünk, illetve hogy a mostanra szükségszerűként elkönyvelt tipikus betegségeket és kórállapotokat elkerüljük. A sorozat erénye egyben a hátránya is: habár átfogó képet ad a helytelen életmódunk rejtett hátteréről, és a saját egészségünkön túlmutató, globális problémákról, a hangsúly határozottan eltolódott a konkrét kísérletről a kontextus bemutatására. Ettől függetlenül a felvetett problémák és a bemutatott sikeres megoldási példák előremutatóak, és mivel nyoma sincs a vádaskodásnak, az ujjal mutogatásnak, így nagyon hasznos lehet azok számára, akik nem félnek kilépni a megszokott kereteik közül, és elég nyitottak arra, hogy megismerjék egy hibás rendszer sarokpontjait.

További információk a sorozatról a Mafab.hu adatlapján ITT olvashatók.

Kövesd a Filmtro blogot a közösségi médiában is:
Facebook
Instagram
mastodon

Az vagy, amit eszel: Az ikerkísérlet (You Are What You Eat: A Twin Experiment)
amerikai dokumentum-sorozat, 198 perc, 2024
PG: 14

producer: Cassandra Jabola, Kate Logan
gyártáskoordinátor: Nicole Amyx
operatőr: Zachary Fink
vágó: Fernanda Cardoso