Maddie-re rászállt az adóhatóság, elvitték az autóját és ha nem szerez sürgősen pénzt, viszik a házát is. Jelentkezik egy apróhirdetésre, amelyben gyereküket majomszeretettel féltő szülők, „barátnőt” keresnek zárkózott fiuk mellé, mielőtt egyetemre menne. A rámenős, nyomulós, vad Maddie és a nevetségesen tartózkodó, szemérmes és végtelenül tapasztalatlan Percy közötti kínosan vicces szituációkra építő film a szokásos sablonokkal dolgozik, és bár a forgatókönyve messze van a jótól, egyszer azért meg lehet nézni. EGYPERCES élménybeszámoló.

Megint romantikus vígjátékba botlottam, bár ez korántsem olyan jó, mint a múlt héten ajánlott német darab. A Barátnőt felveszünk az a tipikus, egyszernézős film, amiért nem biztos, hogy kiadnám egy mozijegy árát, de nem kell sokat várni a tévés megjelenésre sem, hiszen 2023. augusztus 21-től már a Telekom TV GO kínálatában is elérhető lesz.

Klasszikus vígjátéki panelekből, a jól ismert dramaturgia szerint felépített, felnövéstörténettel fűszerezett kliséfilm, ami szerencsére kicsit többet is tartalmaz, mint amit a trailer sugall. Féltem, hogy egy altesti poénokra felhúzott, Amerikai pite-szerű valami lesz, de Jennifer Lawrence miatt megnéztem (nálam ő jó ideje egyfajta biztosíték arra, hogy nagy csalódás ne érjen). Persze nem azért, amivel régóta tele a filmes bulvársajtó, hogy tudniillik anyaszült meztelenül rohangál a filmben. Hanem mert Lawrence egy hosszú kihagyás után mostanában a komolyabb arcát kezdi megmutatni, és ebből – őrült vígjáték ide vagy oda – itt is kaptunk egy kicsit.

Ugyanakkor sajnos a forgatókönyv és a poénok (egy-két kivételtől eltekintve) annyira sablonosak és laposak, hogy azt még Lawrence egyébként kiváló játéka sem tudta teljesen feledtetni. Ráadásul a másik főszereplő, a Percy-t alakító Andrew Barth Feldman is mindent kihozott abból, amit a karakter a szkript szerint elvárt tőle, de ettől sem lett több az egész egy jó kis délutáni limonádénál.

Ami miatt mégis érdemes rászánni azt a bő másfél órát, az az egyértelmű fricska, amit két generáció is megkap, meg a sok felszínes poén közül kiemelkedő, néhány tényleg viccesebb szituáció. Ja, és persze az, ahogy Jennifer Lawrence egy másodperc alatt képes átváltozni dögös férfifalóból tökös, kemény nővé, és ahogy mindkét karaktert szándékosan karikatúraszerűen alakítja, de úgy, hogy közben a ripacskodás határát soha nem lépi át. Nekem ez fog megmaradni belőle, akár egy finom későnyári limonádéból a menta íze.

Kövesd a Filmtro blogot a közösségi médiában is:
Facebook
Instagram
mastodon