Az oklahomai oszázs indiánok ellen elkövetett gyilkosságsorozat bemutatása egy fiktív házaspár tragikus történetén keresztül. Martin Scorsese három és fél órás sötét történelmi drámája művészi szépséggel és kitörölhetetlen élményű színészi játékokkal állít emléket az amerikai őslakosok egyik huszadik század eleji tragédiájának. SPOILERMENTES élménybeszámoló.

Történelmi háttér

Az oszázs indiánok más törzsekhez hasonlóan hosszú üldöztetésnek voltak kitéve a kontinenst elfoglaló hódítók által, mire menedéket kaptak egy teljesen terméketlen, észak-oklahomai területen. A föld ugyan mezőgazdaságilag értéktelen volt, ám amikor az első világháború után nagy mennyiségű olajat találtak alatta, az oszázsok hirtelen meggazdagodtak a földjüket bérlő amerikai olajcégek révén. Habár a kitermelés ősi indián földön történt, a telepesek a lehető legkapzsibb módon kihasználták az oszázsok tájékozatlanságát. Vagyonkezelői szerződéseket köttettek velük, és hiába volt elméletben hatalmas kincs a birtokukban, a pénzükhöz csak a nyakukon élősködő idegenek révén juthattak hozzá.

A gyarmatosítók ellepték a területet, és az indiánoknak kezdtek dolgozni (szó szerint nekik szolgáltak sofőrként, cselédként), de kapzsiságukat nem tudta kielégíteni a hatalmas olajbevételek folyamatos megcsapolása. A húszas években hirtelen egyre több őslakos vált erőszakos bűncselekmény áldozatává, vagy halt meg hirtelen rejtélyes betegségben, mérgezésben, miközben sem a helyi, sem az állami rendfenntartás a füle botját sem mozdította. A bűncselekmények oszázs áldozatainak minden esetben voltak a családba beházasodott, tehát öröklési joggal rendelkező gyarmatosító rokonaik. Amikor már az addig naiv őslakosok számára is kezdett kilógni a lóláb, addig lobbiztak Washingtonban, míg az épp akkor nevet váltó, és J. Edgar Hoover vezetése alá kerülő FBI megindította az intézmény történetének legelső nyomozását. A hivatalos adatok szerint legalább 20 gyilkosságot tudtak egyértelműen beazonosítani, de az eseményekből dokumentumregényt író David Grann a saját oknyomozására alapozva akár több száz esetet sem tart kizártnak.

A film és a könyv viszonya

David Grann magyar fordításban is elérhető, Megfojtott virágok – Az amerikai bűnüldözés legsötétebb fejezete és az FBI születése c. könyve 2017-ben jelent meg. Grann az FBI publikusan elérhető aktáiból, valamint korabeli feljegyzésekből, levelekből és dokumentumokból göngyölítette fel a mára teljesen elfelejtett eseményeket, és ezzel egy izgalmas true crime regényt alkotott.

Noha Martin Scorsese filmje erre az oknyomozó írásra épít, szerkezetében egyáltalán nem követi azt. Olyannyira, hogy maga a nyomozás a filmnek csupán az utolsó harmadában, kronológiailag megfelelően jelenik meg. A rendező egy kitalált figura, Ernest Burkhart (Leonardo DiCaprio) és nagybátyja, William Hale (Robert De Niro) személyes történetén keresztül mutatja be a sorozatgyilkosságot.

Ernest egy első világháborús veterán, aki súlyos sérülése miatt nehezen boldogulna az életben, ezért nagybátyja segítségére támaszkodik. Bill Hale látszólag egy kedves, a helyi őslakos közösséggel jó viszonyt ápoló, jótékony figura, azonban már az első pillanatban sejthetjük, hogy egy báránybőrbe bújt farkassal van dolgunk. Mivel unokaöccse nem a legélesebb kés a fiókban, észre sem veszi Bill manipulációs húzásait, amivel szinte észrevétlenül beházasítja őt egy dúsgazdag oszázs családba. Ernest azért sem gyanakodik, mert ő valóban beleszeret a fiatal, indián Mollie-ba (Lily Gladstone). Ugyanakkor egyszerűsége és ingatag lábakon álló moralitása révén hamarosan nyakig merül a környék álcázott maffiavezérének számító Bill sötét, könyörtelen ügyleteiben.

A film azt követi végig, hogyan hasonul meg a jóhiszemű Ernest, és válik ezáltal aktív bűnrészessé saját családja kiirtásában. Az egykor csupán sok pénzre és szerelemre vágyó, egyszerű lélek aztán lassan, de biztosan összeroppan a mindig túl későn ébredő lelkiismerete és a tettei borzasztó következményei konfliktusának súlya alatt. Ezzel párhuzamosan láthatjuk a felesége, Mollie hervadását is, ahogyan egyik családtagja a másik után hal meg mind gyanúsabb körülmények között, miközben szeretett férjétől is egyre távolabb sodródik, mígnem végül már a saját életben maradásáért kell küzdenie.

Alakítások, filmes eszköztár

A film minden egyes karakterét, legyen az főszereplő, vagy mellékszereplő, őslakos, vagy gyarmatosító, tökéletes hitelességgel alakító színészek keltik életre. A filmre végig a szó legnemesebb értelmében vett egyszerűség a jellemző. Nincsenek túlrajzolt figurák, túljátszott drámák, vagy regényesen kiszínezett indián alakok. Az oszázsok egyszerű, tisztességes, a múltjukat és örökségüket védelmező, a természettel a kor modernitása ellenére is a legmélyebb kapcsolatot ápoló népként jelennek meg.

Lily Gladstone nagyon keveset beszél, viszont annál beszédesebb és áthatóbb minden pillantása. Ahogyan bölcs hallgatással tűri a rajtuk élősködők kisebb-nagyobb megaláztatásait, ahogyan próbál erős maradni a legnagyobb fájdalmai közepette is, és ahogy ebből a sugárzóan erős nőből kezd eltűnni az élet, az utánozhatatlan, és örökre beleég a nézőbe.

Nem kevésbé látványos és gyönyörűen kidolgozott játékot kapunk Leonardo DiCapriótól is. Az egyszerű, kissé együgyű figura, akiben lassanként összegyűlik az érzelmi ellentmondás okozta feszültség, és ahogy ez alatt a teher alatt szó szerint egyre jobban meghajlik és összegörnyed, az annak ellenére empátiát vált ki a nézőben, hogy egyetlen cselekedetét sem tudjuk elnézni neki.

Robert DeNiro pedig az utóbbi évek vitatható színvonalú vígjátéki sablonkarakterei után végre a művészi kompetenciájának megfelelő szerepben tündökölhet. Egy igazi, vadnyugati keresztapa, akitől akkor is meghűl az ember ereiben a vér, ha épp nyájas mosollyal az arcán, anyanyelvén biztosítja feltétlen támogatásáról azokat az indiánokat, akiket szisztematikusan, mocskos manipulációkkal használ ki és pusztít el.

Szükségtelennek tűnhet említeni, mégis fontos kiemelni, hogy a film fényképezése lélegzetelállítóan szép. Festményszerű nagytotálok, kreatív drónfelvételek, a belső terekben kígyószerűen kúszó kameramozgások és gyönyörű fények mindenhol. Habár extrém hosszúnak tűnhet a három és fél órás játékidő, a film ritmusa, a történetvezetés izgalmassága és a látványos karakterfejlődés teljesen elfeledteti a nézővel, mióta is nézi a filmet. A zenék és a sound design pontosan, kreatív módon és kíméletlenül erősíti azt a sötét, baljós, szinte nyomasztó hangulatot, ami az első pillanattól kezdve átjárja a filmet.

Az amerikai őslakosok következmények nélküli népirtása, manipulatív kihasználása, szisztematikus gyilkolászása olyan mély seb az egyetemes civilizáción, amit nem lehet és nem szabadna másképp tálalni, csak így. Egyszerűen és tényszerűen, de kellő súllyal és mélységgel. Scorsese hatalmas eposzának minden aspektusa ezt szolgálja, ezt támasztja alá. Nem nyomaszt túlságosan, nem hoz le az életről, de határozottan gondoskodik arról, hogy végre megértsük, mekkora a súlya az eleink (és néha kortársaink) által sorozatosan elkövetett bűnöknek.

A holdvirág gyilkosai

A film eredeti címe: Killers of the Flower Moon, tükörfordításban “A holdvirág gyilkosai”. A cím egy régi, indián elnevezésből származik. A korabeli feljegyzések ugyanis megörökítették, hogy az indián törzsek különféle nevekkel illették az egyes holdtöltéket. A májusi holdtölte a “holdvirág” nevet kapta, mivel ebben az időszakban hatalmas területek borultak virágba a réteken, jelezvén a bőség, és a kemény, hideg télnek véget vető tavasz eljövetelét. A film, és az alapjául szolgáló könyv címét az oszázs költő, Elise Paschen verse (Wi’ -gi-e) ihlette, amelyben az egyik indián nő gyilkosságáról emlékezett meg a szerző.

További információk a filmről a Mafab.hu adatlapján ITT olvashatók.

Kövesd a Filmtro blogot a közösségi médiában is:
Facebook
Instagram
mastodon

Megfojtott virágok (Killers of the Flower Moon)
amerikai történelmi filmdráma, 206 perc, 2023
PG: 16

rendező: Martin Scorsese
forgatókönyv: Eric Roth, Martin Scorsese, David Grann
zene: Robbie Robertson
operatőr: Rodrigo Prieto
vágó: Thelma Schoonmaker

főszereplők:
Leonardo DiCaprio
Robert De Niro
Lily Gladstone
Scott Shepherd
Jesse Plemons
Tantoo Cardinal
Cara Jade Myers
Janae Collins
Jillian Dion
Brendan Fraser
John Lithgow
Jason Isbell
William Belleau
Louis Cancelmi
Tatanka Means
Tommy Schultz
Ty Mitchell