A Netflix igazi sztárparádét felvonultató szatirikus vígjátékában csillagászok próbálják megmenteni a Földet egy közelgő planetáris katasztrófától, de a világon eluralkodott közöny, tudományellenesség, politikai, hatalmi és üzleti érdekek miatt szélmalomharcba keverednek. Vajon a tudományos tények vagy az öngyilkos irracionalitás győzedelmeskedik-e a küzdelem végén? KÖZEPESEN SPOILERES élménybeszámoló.

Kate (Jennifer Lawrence), a fiatal doktorandusz csillagász felfedez egy üstököst, ami a Föld felé tart. Dr. Randall Minty (Leonardo DiCaprio), az elismert kutató csillagász kollégái segítségével kiszámolja, hogy a becsapódásig alig fél év van hátra, és az üstökös méretei miatt a katasztrófa a teljes földi élet megsemmisülésével fog járni, vagyis a bolygónk egy totális kihalási esemény előtt áll. Hacsak nem sikerül időben mozgósítani az összes lehetséges eszközt és szervezetet, hogy elhárítsák a közvetlen ütközést. Ehhez viszont az szükséges, hogy a közelgő katasztrófát mindenki megértse, komolyan vegye, és azonnal elkezdjen intézkedni. Kézenfekvő hát, hogy az USA elnökéhez fordulnak segítségért, hiszen így biztosan megfelelő támogatást kap az elhárítási mentőakció. Mi bajunk lehet…?

Például az, hogy senki nem hiszi el a vészesen közelítő becsapódási eseményt, mert egyrészt képtelenek a saját érdekkörükön túl gondolkodni, másrészt mert a tudomány képviselőibe, és magába a tudományba vetett bizalom szürreális mértékben erodálódott. Ugye ismerős a helyzet? Akár a klímakatasztrófára, akár a koronavírus pandémiára gondolunk, már ezen a ponton intenzív déjá vu érzésünk lesz, de ez később csak fokozódik majd, hiszen nagyon könnyen érthető hasonlatokból építkezik a film: A következő bő két órában kisebb-nagyobb mértékben felnagyított és eltúlzott módon szembesülhetünk szinte az összes olyan posztmodern, szürreális jelenséggel, amelyet nap mint nap a saját bőrünkön tapasztalhatunk.

Például hogy az ország vezetői politikai és hatalmi érdekek mentén előbb elbagatellizálják a katasztrófahelyzetet, majd amikor ráeszmélnek a probléma (szó szerint) csillagászati mértékére, vad kapkodással megpróbálják tudóst játszva maguk irányítani az elhárítást. A tudósokat mindeközben sem a hatalom gyakorlói, sem a fősodratú média, sem a lakosság nem veszi komolyan, sőt: egy ponton túl tudománytagadásba és ostoba ellenállásba kezdenek. A médiát csak a nézettség és az ebből származó anyagi haszon érdekli, a tudósokból pedig bulvárszereplőket próbálnak faragni. A közösségi média felrobban a hülyébbnél hülyébb áltudományos teóriáktól, majd végül megjelennek a profitéhes technológiai óriáscégek is, akik gusztustalan módon próbálnak hasznot kovácsolni a kialakult, végzetes helyzetből.

A tudomány hangtalan képviselői egyre frusztráltabb állapotba kerülve próbálják a megfelelő reakciókat kicsikarni a döntéshozókból, de gyakorlatilag teljesen esélytelenül indulnak csatába a mindent is jobban tudó társadalommal szemben, ahol elképesztően vad összeesküvés-elméletek és alternatív valóságról szóló sztorik uralkodnak. Van olyan tudós, aki ebben a helyzetben feladja, mert mondjuk félreállítják, de olyan is akad, aki morális mélypontokra is képes lesüllyedni, csak hogy elérje célját, és megmentse a bolygót a végzetes eseménytől, amit senki nem hajlandó látni. A végső, apatikus beletörődés mindkét típust megkísérti, hiszen van az a pont, ahol a politikai és üzleti hatalom, valamint a sarlatán önjelölt megmondóemberek felülkerekednek a józan észen is.

Meddig tudja a klasszikus és a közösségi média, a politikai hatalom, és az áltudományos hangadó közösség sötétségben tartani a társadalmat? Időben néznek-e fel az égre, és hisznek-e a saját szemüknek (ha már a tudósokban semmi bizalmuk nincs)? És amikor már mindenki a saját bőrén érzi a világvége szelét, és rádöbben, hogy mekkora ostobaság volt kételkedniük, vajon marad-e még elegendő idő arra, hogy visszafordítsák a megváltoztathatatlant? Frappáns, őszinte, és a szatíra műfajára jellemző fanyar humorral tálalt választ kapunk a film végére.

Közben persze nehéz eldönteni, hogy sírjunk-e vagy nevessünk a nagyon is ismerős jeleneteken, mert sok olyan helyzetet láthatunk, ami szürreális és nevetséges ugyan, mégis félelmetesen közel áll a mindennapjaink valóságához. Éppen ezért fontos lenne komolyan venni a végkövetkeztetést is, mert amit itt karikatúraszerűen kiszínezve látunk, az a valóságban meglepően hasonló módon tud majd lezajlani. De azon, akkor már garantáltan nem fogunk mosolyogni.

Ne nézz fel! (Don’t Look Up)
amerikai szatirikus sci-fi vígjáték, 138 perc, 2021
PG: 16

rendező: Adam McKay
forgatókönyv: Adam McKay, David Sirota
zene: Nicholas Britell
operatőr: Linus Sandgren
vágó: Hank Corwin

főszereplők:
Leonardo DiCaprio
Jennifer Lawrence
Meryl Streep
Cate Blanchett
Rob Morgan
Jonah Hill
Mark Rylance
Ron Perlman
Timothée Chalamet
Ariana Grande